x szemesek

Úgy nézem jó pár hónap eltelt, mióta utoljára itt jártam. Rengeteg munkám volt így nem nagyon jutottam ide. Varrni sem varrtam pár gyerekágyneműn kívül mást. Fotóm nincsen... :( Viszont újra megjött a kedvem a hímzéshez, így mostanában folytatom a megkezdett munkáimat, köztük egy vakondos magasságmérőt-ami igaz gobelin, de ez részletkérdés. Rengeteget kutattam ingyenes x-szemes minták után a neten, találtam is sokat, de sajnos többről is kiderült a letöltés után, hogy használhatatlan, mert nem látni rendesen a mintát. :( Mindenesetre belekezdtem egy újba, ami elvileg könyvjelző lesz. Nem volt hozzá színkód így kénytelen voltam a rövidáru boltban összeválogatni a fonalakat (a kedves eladó hölgy nem segített, mert mint mondta nem akar felelősséget vállalni a színekért!!). :)

 

A Beatrix Potter Sal-t is folytatom, csak sajna elfogyott a fonalam és hiába kértem, nem hoztak a boltba, így nyilván rendelnem kell valahonnan. Fotót igyekszem feltenni róla. Szeretem hímezni nagyon, 1 bajom van csak vele, hogy órákig hímezgetek és alig haladok valamennyit. Ezzel más is így van??? Vagy csak én vagyok ilyen lassú. De úgy vagyok vele, hogy nem bánom, mert élvezettel töltöm ezeket az órákat-mint az olvasás:amíg én elolvasok lassan 10 oldalt és közben mindent elképzelek-élvezetesen, aprólékosan, addig a férjem már 30 oldalnál jár. :)

Babavarrás

Kicsit lemaradtam a blogolással és a varrogatással is. Hiába, no dolgozni is kell. :) Viszont az egyik varrós oldalon találtam egy érdekes dolgot, babavarrók figyelem! Az alábbi linken nagyon szép babák láthatók, számomra rendkívül igényes arckidolgozással! Ez már valami! Az én félbemaradt UFO-im, azóta is ott árválkodnak a befejezésre várva, de már nem stresszelek miatta, hiszen úgy látom ez másoknál is így működik. :) Majd amikor el kell készülnie, el fog készülni.... :)

Farsangról pár szóban

Kicsit nyomasztónak érzem, hogy nem tudok semmi kész munkát mutatni, de legalább kijelenthetem, hogy az UFO-gyártásban élen járok. A befejezetlen varrások mellett, igyekszem haladni a nagy keresztszemes faliképpel, emellett belekezdtem egy nyuszis keresztszemesbe is. Hiába no, élvezetesebb többféle dolgot csinálni egyszerre. Mivel lelkiismeretem noszogat a blogolásra így a munkamutogatás (magamutogatás) helyett ejtenék pár szót az óvodás farsangról, hiszen időközben ezen is átestünk. Örömmel konstatáltam, hogy "nagyfiam" végre vállalható jelmeztervvel állt elő. Idén Batman lett-saját kezű kis kreációmban. Ez azért öröm, mert az első ovis farsangon csontváz volt, a másodikon pedig vámpír. :) Kezdtünk aggódni a gyerek lelkivilága miatt, de az idei választás egy fokkal jobb-most átállt a jó oldalra legalább. Szorongtam kicsit, hogy esetleg zombi akar lenni, vagy vmi hasonló kevéssé gusztusos és 3-4 évesek közé való. De kellemesen csalódtam és az utolsó pillanatban (mikor máskor??) összedobtam egy nagyon "eccerűűűt". Hozzávalók (a'la instant Batman jelmez):
-anya szűk, régi fekete harisnyája
-saját pizsama-felső kifordítva, ráfércelve egy Batman-jel
-fekete sportcipő
-fekete szövetből varrt köpeny, ami rögtön szárnnyá lényegül, ha gyerkőc felemeli a kezeit :)
-fekete sapi, rávarrt füllel (amit gyerekünk nem hajlandó felvenni, mert gagyi...-én kérek elnézést!)
-anya fekete szemceruzája az arcra rajzolt mintához
- + igény szerint egy játékos anya, aki hajlandó magát is kimázolni (ha már a saját jelmezére nem maradt ideje)

xszemes sal

 

Íme az első öltések. Nagyon tetszik a színe és imádom csinálni, bár elég lassú dolog, de teljesen kikapcsol és ellazít. Mondjuk, ha nem figyel az ember lánya, könnyen el lehet számolni! :)

SAL

 

Elkezdtem a Beatrix Potter SAL-t. Bár az anyag kifogott rajtam először... Ugyanis annyira tetszett a teáztatott régies hatású anyag, hogy én is megpróbálkoztam vele. Nagyon szép lett. Elkezdtem leszámolni. Bizonyára egyszerűbb módja is van, én még nem jöttem rá. Szóval 1-2-3...szélesség 300 öltés, magasság 280. :) Persze a szélességgel kezdtem és munkám megkönnyítése céljából 50 öltésenként beférceltem. Majd miután ezzel megvoltam, jött a magasság-ohohohóóóó és akkor kiderült hogy nem elég az anyag. ááááááááhhhhh!!!!! :)

Nos, ekkor nekiálltam elölről, nagyobb anyaggal, teáztatás újra számolás és kezdés! De kezdés előtt csináltam egy próbadarabot nagyobb öltéslyukú anyagon, csak hogy belejöjjek! :) Ez látható az első képen. A próbadarab és a teáztatott, sütött (megégetett) anyag. :)

xszemes macika

 Itt az ígért macikás kép. Van benne hiba bőven szerintem, na de kinek nem volt az elsőben, kérdem én?? Igyekeztem úgy fotózni, ahogyan illik jobb körökben, ollóval, közelről, a virág és egyéb designok lemaradtak. Itt szeretném megjegyezni, hogy közismert, mindenhol kapható kis fércelő ollóm nem a legelegánsabb, de nagyon szeretem. Innen szép nyerni!-szokták mondani. Most nagy lelkesedéssel fogom magamat belevetni a közös Beatrix Potter SAL-ba. Már alig várom, hogy nekieshessek! Gondolom majd kb. 1 év múlva el is készül. :D

kutyavarrás

Nem vesztem el...na nem mintha hiányoznék, gondolom. :) Alkottam ám, szó ne érje a ház elejét. Főként UFO-kat gyártottam (unfinished objects). :) Valahol el kell kezdeni mindent. Sajnos nem az a típus vagyok, aki elkezdi és egy ültő helyében befejezi az alkotásokat. :/ Nem baj, így mindig lesz vmi, amin éppen dolgozhatok. Most varrtam pár félkész kutyust. Igen, igen, az lesz belőlük, még ha most nem is látszik. Random anyagválasztással dolgoztam és így félkészen már látszik is, hogy kissé karácsonyi feelinget kölcsönöz az állatkáknak ez a vászon, ami mellesleg egy angol függöny volt valaha-amíg szét nem daraboltam. :) De ez jó, mert így tudom, minek lenne nagyon jó ez az anyag. Bárminek, főként Karira. :) Engem nem zavar, hogy mintás a testük, tudom másoknak fura. Az alkotói szabadság! :)

Közben elkészült életem első keresztszemese is. Fotót csak később mellékelek, mert már indulni kellene az oviba, gyerkőc cipőt húz, anyja (a komisz) kockul a számítógépnél. :) Szegény mai gyerekek! Ahelyett, hogy dagasztanám a friss kenyeret és ellátnám a jószágot! Amit egyébként nem is bánnék, főként ha lenne jószág. De ez egy másik téma! Szóval xszemes: egy régi Praktika magazinban volt mellékletként egy kicsi maci, anyaggal, fonallal. Hozzáértők biztosan emlékeznek. :) Nos, ő készült el, kicsit hibásan, de számomra kedvesen. A végére elfogyott a fonal, fél lábának kontúrozása így lemaradt (szakszavakat nem ismerem), és el is számoltam, ezért tegnap éjjel filmnézés közben kapott egy keretet, hogy ne legyen feltűnő. Szerintem nem is látszik! Ne tessék észrevenni! Most lépek, vár az ovi! Szép napot mindenkinek!! Alkosson aki ráér!

varró-láz

Lehet, megbetegedtem. Kezdenek mutatkozni a tünetek. Többek között kóros kötődés egyes tárgyakhoz-konkrétabban a varrógéphez. :) Fájdalom-küszöb csökkenése: már nem is érzem ha megszúr a tű...pedig elhihetitek, hogy szúúúr. :P Az elmúlt pár órában varrtam egy társat a Tilda egérkének, hogy ne unatkozzon. :) Igaz, még pucér a lelkem, de a ruhára lehet, hogy várnia kell egy kicsit. :) Nagyfiam is segített tömni a kis kacsóját, picúr fiam meg a koncentráláshoz szükséges háttérzajt szolgáltatta, gyengébbek kedvéért: non-stop ordított. Hol az ollóért, hol ezért-azért...végül is idáig jutottam.Jó a háttér...az alkotás hevében. :P

Amit nem tudok (sok mindent), hogy a nyakával mit kell csinálni, hogy ne legyen ilyen ráncos? Akárhogyan próbáltam odatömni a töltetet és rendezgetni, alakítani sehogyan sem akart jól állni, pedig vagy fél órás nyakmasszázst biztosan kapott. :)

Tilda-egér

Végre elkészült!! Igen, ez nagy dolog, mert ez életem első egere. Nem is akármilyen, hanem egy igazi, hamisítatlan Tilda-egér. Most úgy érzem magamat mint Tom Hanks, mikor a Számkivetett c. filmben örömtáncot lejtett a sikeres tűzgyújtás után. Megcsináltam! Én, én! Igaz, összességében eltelt 1 hét is, de meglett. Végül is ez a lényeg. Persze van mit csiszolni rajta és csak csendben jegyzem meg, hogy egy testet kidobtam -feláldoztam a tudás oltárán- mert szétfeslett az anyag a varrásnál. Valami vékony kockás anyagból gondoltam a testét először, de a tömést nem bírta. Szétfeslett. Ezt meg én nem bírtam, így legalább 2 napig felé sem néztem. :P Hiába, csak igaza volt Vacskamatinak, miszerint a Tilda cuccok komoly függőséget okoznak! :) Bár szerény véleményem szerint ez már első ránézésre megtörtént. Legalábbis nálam mindenképpen. Gyorsan szeretném is folytatni a sort a nyuszókkal, mert soha sem lehet elég korán kezdeni az ünnepi készülődéseket-nálam. :) Mindjárt itt a húsvét! :P

lazulás

Volt pár munkamentes napom, így az itthoni teendők mellett (úgy mint vasalás, mosás, takarítás) jutott egy kis időm alkotásra, varrásra is. Ismét találtam egy kis kincset a turkálóban-3 m gyönyörű anyagot. Nem lehetett otthagyni! :) Varrtam belőle egy kis díszt az ablakra az étkezőbe. Bár a felső részét még nem tettem fel, így az hiányzik a fotóról. Majd pótolom. Közben készül a Tilda egér prototípus, ma befejezem-reményeim szerint. :)
De persze mindig ilyenkor esik be valaki...kedves barátok, postás, szomszéd. :)

Ilyen szép mintája van....

kicsit sötét a kép...

lakás szépítés

Ma itthon voltam egész nap (jelenleg is) és sikerült előrehaladnom az alkotás, lakás élhetőbbé-otthonosabbá varázsolása terén. A tegnapi szuper anyagokból már varrtam is párnahuzatokat a díszpárnákra, mert imádni való a mintájuk. Igaz a kanapéhoz nem annyira megy, de a közeljövőben akarjuk áthúzatni az ülőalkalmatosságot és én már ahhoz készítek mindent! :) A turkált anyagokat lefotóztam, hogy látni lehessen nem túloztam...vagy én vagyok elfogult?? Az ablak felett látható díszfüggöny is köztük volt, így készen! Hmmmm.

kincsek és lepkék

Ma kreáltam pár színes, szem- és lélekvidító papír lepkét, mert személy szerint már nagggyon várom a tavaszt. Mondhatjuk, ez afféle tavaszcsalogató. Még virágok is készülnek hozzá, remélem pár napon belül. :)



Ma a városban járva megakadt a szemem egy turi kirakatán, miszerint lakástextil-méteráru 50% kedvezménnyel kapható. Ho-ho-hóóó! Olyan kincsekre leltem pár ezer forintért, hogy magam is alig hiszem el. Igazi angol vidéki stílusú és mintájú vászon anyagok! Hmmm. Imádom! Igaz a karom majd' leszakadt, ha jól emlékszem 6-7 kg-t vettem belőlük fillérekért. Már alig várom, hogy feldolgozhassam őket. Még az nem teljesen világos számomra hogy azokhoz a szép babákhoz honnan szerzitek be a vászon anyagot (elérhető áron)???

tervek

A mai napon évek óta először eljutottam a könyvtárba, ami nagyon jó, mert legalább 2 órán át olvastam mindenféle ötletes és izgalmas dolgot, másfelől rossz, mert ez azt jelentette hogy nem volt munkám-pang az üzlet. Jó, mert terveket kovácsoltam, miket fogok alkotni és varrni, rossz, mert nem vagyok benne biztos, hogy mindezt meg is tudom valósítani-idő, pénz, idő, pénz.....???
Mivel a nyuszivarrás után nagyfiam leadta a rendelést egy méretesebb kutyára, így ez elsődleges project. Viszont van egy befejezetlen cuccom (ez az egyik a sok közül), amit nagyon szeretnék már letudni. Egy régebbi Praktikából való az ötlet: egy babzsákfotel-bálna a gyerekszobába.Mind ezidáig csak a töltőanyag miatt késett a megvarrása, már nagyobbrészt készen van, csak drága a hungarocell golyó bele, azaz csak nagyobb tételben adják-végül is elhasználnám én :), csak Apa neheztel az ára miatt. Én meg valahogy kispórolom majd. Erre jó módszer a mosnivalók kizsebelése és gyors memóriatörlés, például. :P

Közben támadt egy ötletem, miként oldhatnánk meg a koszos fal problémát, amit lelkes gyermekeink okoznak. Gondolom ez sok kisgyermekes családnak ismerős. Az emeletre vezető út csupa csokinyom és gyerektenyér maszat, hiába a ráfestés és javítgatás, újra és újra megjelölik a területüket-felfelé a gyerekbirodalomba! :) Az a hirtelen ötletem támadt, ha már ez ennyire fontos nekik (tudat alatt) akkor hiába minden próbálkozás ez ellen, inkább nézzük más szemszögből a dolgot! Hétvégén fogom a két kis ördög fiam 2-2 tenyerét, nosza, hajrá bele a színes festékbe és lehet rányomni a falra, végig felfelé a lépcső mellett. Legalább a vendéggyerekek nem tévesztik el az utat a "bűnbarlang" felé, mi pedig mosolygunk egy jót ha a kis tenyérpacákra nézünk...és tudjuk mi minden van alatta! :) Ha sikerül, majd fotózom. Gyengébb idegzetűek bele se gondoljanak! :P

Néhány gondolat a "plusz" családtagokról

Gondoltam érdemes lenne szót ejtenem a család kedvenceiről is, pláne hogy a goblein amit hímzek, elég méretes, tehát lassan halad, és ezen kívül nem tudok felmutatni semmi friss kreatív alkotást.
Szóval él a családunkban egy cica, akit Mézinek hívnak (olyan mézes-mázos). Fajtáját tekintve thai cica, azaz eredeti sziámi. Ez alatt azt kell érteni, hogy a régi típus, aminek még kerek feje van, nem pedig az újabban kitenyésztett Yoda-fejű-bár azok is nagyon tetszenek. Megszállott állatimádó vagyok, így mostanában próbálkozom apánál, hogy szerezzünk be egy kis társat Mézi cicánknak, de apa hajthatatlan.... Szerintem az idegei már ezt a 2 állatot is nehezen viselik. Mert hogy van egy kutyi is, aki (természetesen) elég sok gondot okoz-hozzáteszem inkább neki. Mert hogy nekem ezek nem annyira gondok, inkább csak természetes velejárói a kutyás létnek. Márpedig kutya az kell!!! Nélkülük nem élet az élet. Szóval a kutyám Cifra, magyar pásztorkutya, pontosabban egy mudi. Hihetetlenül intelligens, okos és igencsak hangos-megboldogult anyukámat szerintem rendszeresen emlegetik a szomszédok! :) Mellékelek is róluk képet, mert ők is a családom részei. Nagyon mulatságos dolgokat csinálnak időnként, de ezt most nem részletezném. Majd alkalomadtán talán.

Ilyen volt Cifra kicsinek.


Most ilyen. Sajna nem a legjobb kép, de most ezt találtam.

Mézi cica. :)

Első gondolatok

Üdv. magamnak itt, és üdv. mindenkinek, aki idejut valami úton-módon. Pár szó magamról nektek, ez mégiscsak illendő kezdés, nemde?
2 gyermekes családanya vagyok, két égetnivaló fiúval és egy (hmmmm...nem is tudom milyen) férjjel. :)
Alapszakmám dietetikus (volt). Nem igazán tudtam megbarátkozni a kórházi légkörrel, a szenvedő emberekkel és legfőképpen kreativitás nulla. Mármint a szakmám nem volt eléggé kreatív számomra, szeretek alkotni, formálni, létrehozni. Mondhatni ebben mindenevő vagyok. Kipróbáltam sok technikát (pl. decoupage, üvegmatricák, varrás, hímzés, festés, stb. stb.), talán így jutottam oda, hogy most műkörmössé avanzsáltam magamat, sőt mi több hivatalosan is az lettem. Igaz, még csak fél éve dolgozom eme nagyszerű, kreatív szakmában, de szeretem nagyon. Na, mondjuk megélni nem tudunk belőle, de ami késik nem múlik. Abszolút optimista vagyok. Nem csak ebben, mindenben. Szerencsére. Így könnyebb az élet.
Na, szóval igazából egy régi, kedves ismerősöm által jutottam ide, aki már egy ideje bloggol és véletlenül derült ki számomra (bár nincsenek véletlenek), hogy az illető hölgy igencsak kreatív. Bár annak idején a koleszban eme képessége számomra rejtve maradt. Így igencsak meglepődtam, amikor megláttam, milyen szép babákat kreál/varr. Az ő blogja hozta meg a kedvemet újra az itthoni alkotáshoz, így aztán a tegnapi napom ezzel telt. Jó volt. Már régóta nem csináltam ilyen "aktív" alkotós napot. De. varrtam egy (már régen megígért) cicás ágyneműhuzatot a kisebbik fiamnak, majd megpróbálkoztam a baba-varrással. Öhhm, nos, szóval elsőre kicsit gyatra nyuszit kreáltam, bár a kisfiam "bevésődött", azaz elsőre megszerette és azóta nem ereszti. Pocika lett a neve. Bár szerintem a Nyomika találóbb lenne :)) Fél napot küzdöttem vele, de ezt csak csendben jegyzem meg.

Majd mindezek után, amikor már kivérzett az ujjam a tűtől, kedvet kaptam egy kis gobleinhímzéshez. Elővettem a szekrény aljából a kb. 2-3 éve félbehagyott "vakondos magasságmérős" gobleint és éjfélig azzal szórakoztattam magamat. Vagy inkább nyugtattam. Rám nyugtatólag hat a hímzés, eléggé monoton, gondolkodni nem kell hozzá, jobb mint a Seduxen. :) No, kezdésnek elég is ennyi, mert odaég a kaja közben ha nem vigyázok és a fiúk légvárazni mennek nemsokára apával, rám pedig vár egy szett műkörömépítés így vasárnap du. Hjaa, az ígéret szép szó.